Sziasztok Blues Rajongók!
Íme az első nagy öreg a kedvencek közül, egy minden szakmaiságot nélkülöző posztban. Azért nem velük kezdtem a blues zenészek bemutatását, mert sok emberben él az a tévhit, hogy a bluest öreg emberek játszák. Nos, Joanne Shaw Taylor és Jonny Lang is bizonyíthatják, hogy ez nem így van, fiatalon is lehet nagyon jó blues zenész az ember!
Sziasztok Blues Rajongók!
Az első részben megnéztük az elméleti részt, itt az ideje, hogy a sok skálázás mellett végre egy kicsit dallamosabb vizekre evezzünk! Megosztok itt néhány fordító tabot, hogy legyen egy kis sikerélmény a blues vizein... :)
Helló Blues Rajongók!
Jelentem a G-moll pentaton skála gyakorlásával jó irányba indultam el és a már felsorolt problémáimra (mint például a húrtévesztés) igen jó hatással van! Igaz skálázni nem a legizgalmasabb, főleg amikor már sokadszor oda-vissza pengetem ugyanazokat a hangokat, de a cél szentesíti az eszközt!
Éppen ezért most egy újabb pentaton skálát ismertetek meg magammal. Ez pedig az E-moll pentaton. Vagyis általános iskolai szolfézs emlékeim szerint helyesen: e-moll pentaton.
A skála alaphangjai a következők: E - G - A - H - D
Néhány változást eszközöltem az ábrázolásban. Rajzoltam spéci gitárnyakat, húrokkal, bundokkal, pozíció jelölő pontokkal (fehér) és mostantól azon ábrázolom a skálákat. A narancs színű pontok jelölik az alaphangot (ebben az esetben az E-t), a sárga pontok pedig a skála többi hangját.
A 15. bundig jelölöm a hangokat, mert én már a 12. fölött sem érzem szépnek a hangokat egy blues számban, éppen ezért a saját stílusomban nem is akarok magas húrfekvésekben játszani.
Jó gyakorlást! Lesz mit végre összekeverni!
Sziasztok Blues Rajongók!
Most egy olyan alapvető blues alkatrészről lesz szó, amit minden blues zenész kivállóan tud játszani, fejből tud egy csomót, csak annyit mondassz neki "turnaround" és ő máris "ja persze" felkiáltással gurigázik a hangszerén...
De mi is az a turnaround? Angolul rengeteg helyen leírják, ha meghallod biztosan tudod, de hazai netes szakirodalomban se híre, se hamva! Úgyhogy most megpróbálom megfogalmazni úgy, hogy érthető is legyen.
Sziasztok Blues Rajongók!
Jó kérdés lenne, miért foglalkozom fiatal blues zenésszel már másodszor is? Ha már bluesos gitározós oldalt indítottam, akkor miért megint egy "kölyök" szerepel? Miért nem valamelyik nagy öreg?
A válasz roppant egyszerű! Majd rájuk is sor kerül! :) De komolyra fordítva a szót: róluk már annyit írtak, hogy még ráérnek itt szerepelni! Én egyelőre fontosabbnak tartom az új generációt megismertetni. Mert higgyétek el, legalább annyira érdemes őket is hallgatni, mint mondjuk Stevie Ray-t (akit élőben sajnos már senki nem fog látni)!
Szóval itt van a Grammy díjas Jonny Lang, aki 1981 január végén született a nagy USA-ban, mégpedig Minneapolisban. Születési neve kevésbé bluesos (Jon Gordon Langseth Jr.). Legalább annyira nem használható blues zenei körökben, mint a Puskás Attila! :)
Fargo mellett nőtt fel (tudod, amiről film is készült Steve Buscemi főszereplésével) és már 12 évesen színpadra lépett.
.jpg)
Úgy érzed összezavarodtál? Eleged van mindenből? Nem bírod már a terheket cipelni? Neked barátom egy dögös, saját blues dalra van szükséged!
Nem kell mást tenned, csak kiválasztani a lelkiállapotodnak megfelelő sorokat a szöveghez, valamint a szívedből felszakadó harmonika dallamokat és már nincs is más dolgod, csak hangot adni a stereo-ra, hátra dőlni és élvezni amit összeállítottál! Énekeld is az új dalodat és nyugtázd: saját dalt írni nem is ördöngősség! :)
Téged is vár minden lelki probléma doktora, a Blues Maker:
Helló Blues Rajongók!
Saját okításomat skálázással kezdem. Azért ezzel, mert így próbálom megoldani a technikámban felmerülő hibákat:
- magasan vannak az újaim
- szorítom a gitár nyakát
- pengetésnél húrt tévesztek
- kicsúszik a pengető az újaim közül
- gyakran fogok rá másik húrra is
- lassú vagyok
Reményeim szerint a skálázással ezeket a problémákat orvosolhatom, megismerhetem a gitár nyakát és a fekvés váltások is könnyebben mennek majd.
Főként azt remélem, hogy a húrpontosság fog javulni, mert anélkül nem megyek semmire.
Gyakorlásra a G-moll pentaton skálát használom. (A pentaton hangsorokról itt olvashatsz bővebben!)
A G-moll pentaton a harmadik fekvésből indul, de a skála a gitár teljes nyakán, bárhonnan indítható (csak akkor már nem G-moll pentaton).
Érdekes, hogy rögtön egy igen fiatal blues zenésszel kezdem a kedvenc előadók felsorolását, akit ráadásul még én is csak pár napja ismerek, de rögtön az első videójával úgy megfogott, hogy azóta sem akarok mást hallgatni. Megunhatatlan. És ráadásul nő. És ráadásul a fejlécen is az ő gitárja és kezei vannak! :)
Egy nő gitárral a kezében többnyire csak aranyos. Az egyetlen, akit valamire értékeltem korábban az Sheryl Crow volt. Joanne Shaw Taylor viszont ízig vérig blues zenész. Nem egy klasszikus szépség, de a nocasterével a kezében, ahogy játszik, rögtön a második legjobb nő lesz a világon. (Csak a tisztánlátás érdekében, az első a feleségem, hiszen azért vettem el!)
Olyan hülye kérdésnek tartom azt, hogy miért kezdtél el gitározni? Miért? Mit tudom én! Vannak az embernek dolgai, amik ok nélkül helyénvalóak. Ez például egy ilyen dolog. Akarom... de semmi kényszer.
Aztán jön a második hülye kérdés is, hogy miért blues? Miért? Mert azt érzem igazán nekem valónak. Sokféle zenét hallgattam már, sok nagyszerű gitárost hallottam és láttam játszani. De csak a blues gitárosok vannak rám olyan hatással, hogy megborzongatnak (van ilyen szó?). Rabul ejt, ahogy játszanak a hangszeren és olyankor én is akarom érezni amit ők, tudni amit ők. Játszani akarok. Nem másokért, hanem magamért. Igen nagy valószínűséggel a gitár lesz a legnagyobb önzés az életemben.
Sokszor belevágtam már a gitározás tudományába, de apró sikerek után valahogy mindig abbamaradt a tanulás. Most már tudom miért! Nem arra gyakoroltam ami boldoggá tesz. Most még annyival megtűzöm, hogy beleásom magam a blues világába. Utánajárok pár dolognak. Előadók, stílusok, biztos lesz még sok minden amire nem is gondolok. És persze a tapasztalataimat megosztom itt a blogon. Elsősorban megint csak magam miatt, de ha valakinek ez majd segít, vagy valakit szórakoztat, akkor tessék csak!
Majdnem a nulláról kezdek mindent. A gitár részeivel, hangolásával nem foglalkozom már, viszont minden egyes gyakorlatot a legegyszerűbbektől kezdek el.
A gyakorlatokon kívül lesznek más témájú bejegyzések is, ahol vagy elmélkedem a bluesról, vagy valamelyik előadót vesézgetem... nincs még pontos képem a blog arculatáról, csak egy biztos...
A BLUES
